Gubcsi Lajos

Dr. Gubcsi Lajos PhD, A Magyar Művészetért Díjrendszer alapítója. A díjrendszert 1987-ben hozta létre azzal a céllal, hogy a magyar művészet és nemzeti kultúra kiemelkedő alkotóit és közösségeit a teljes Kárpát-medencében elismerje.

Kutatómunka:

1973-76 a Külügyi Intézet integrációs munkacsoportjának külső tagja (Sütő Ottó vezetésével)

1975 Németország, Friedrich-Ebert-Stiftung ösztöndíjasként a német pénzügyminisztérium-ban és a Bundesbankban 1-1 hónap

1980 USA kormányzati meghívás (ICA), az USA stratégiai jelentősége

1991 egy év kutatómunka Németországban, fele részben az MTA Széchenyi Alapítványának ösztöndíjasaként, részben magánfinanszírozásban: Stratégiai Kutatóintézet-Ebenhausen, Landeszentralbank in Bayern (bajor központi bank), Bayerische Landesbank.

40 könyvem közül 28 igényelt önálló kutatómunkát.

Alapított közéleti szervezetei, díjai:

• 1970- Studium Generale alapító elnöke a Közgazdasági Egyetemen
• 1973-78 Országos Előadói Iroda
• 1980 Fiatal Közgazdászok Országos Szervezete, alapító elnök
• 1987-88 Maradj Köztünk! Alapítvány
• 1987-89 Magister Alapítvány
• 1987-1989 A Magyar Művészetért Díj Alapítvány
• 1989- A Magyar Művészetért Díj bejegyzés nélküli közösségként funkcionál
• 1997 Magyar Közgazdasági Társaság Kommunikáció Szakosztályának alapító elnöke
• 2002 Kossuth Lajos- és Széchényi Ferenc emlékszobor adományozása a közélet szereplőinek Herenddel közösen
• 2004 A Magyar Művészetért – Bubik István-díj
• 2005 A Summum Bonum Díj alapítója magyar orvosok elismerésére
• 2006 a Bartók Béla-emlékdíj létrehozása – a Herendi Porcelánmanufaktúrával közösen
• 2007 A Kodály Zoltán-emlékdíj alapítása Herenddel
• 2007 Árpád fejedelem díj alapítása Herenddel
• 2008 Mátyás király-díj alapítása Herenddel
• 2009 Petőfi Sándor-emlékdíj alapítása Herenddel
• 2009-2036 időszakra a Gubcsi Lajos Ex Libris Díj alapítása
• 2010 Széchenyi István-emlékdíj Herenddel
• 2010 Rákóczi Ferenc-díj alapítása Herenddel
• 2010- Magyar Művészek Köre Egyesület közhasznú szervezet alapító elnöke
• 2011 Liszt-emlékdíj alapítása Herenddel
• 2012 A Színész Díj alapítása Herenddel
• 2013 Zrínyi Ilona Díj alapítója Györfi Sándor szobrászművésszel

Kapott elismerései:

• 1973 Magyar Rádió nívódíj
• 1977 miniszteri nívódíj „A láthatatlan pénz” című könyvért (társszerző Tarafás Imre)
• 1985 Közgazdász Díj
• 2006 Ópusztaszerért Ezüstérem
• 2007 Tiszteletbeli Székely címben részesül
• 2007 Árpád fejedelem-éremben részesül
• 2008 a Selye János Egyetem Oklevélben részesül
• 2009 Kun főkapitányok Emlékérmében részesül
• 2011 Kurultaj Emléklapban részesül
• 2026 „Kiskunfélegyházáért” kitüntető cím

Egyéb kulturális tevékenységek:

Az 1987-ben megalapított A Magyar Művészetért Díj Kuratóriumának elnöke, eddig 370 Magyar Művészetért Díjat adtak át a művészetek valamennyi ágában az itthon, a Kárpát-medencében, a nagyvilágban, és létrehoztak további 15 díjat. Összesen kb 1550 díjat adtak át eddig. A Magyar Művészetért - művészeiből és támogatóiból – a teljesen autonóm, privát-civil, és egyben kifejezetten közösségi művészi és mecénási lét formája, civil baráti közösségként működik.

• 2004 óta a Magyar Művészeti Akadémia pártoló tagja
• 2006-ban az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparknak adományozta az Őseink nevű kőszoborpárt, Györfi Sándor monumentális alkotását, „Hun, magyar, kun őseink szeretett emlékére”.
• 2006 Kun himnusz szövegének szerzője – zenéjét szerezte Szabados György
• 2007 őszén az Élet című szoborcsoportot ajándékozta a Székelyföldnek „hálával a magyar nemzet javára hozott ezeréves székely áldozatért”, Székelyudvarhely főterén áll.
• 2007\. június 13-án felavatta A Magyar Művészetért Szoborkertjét, annak történelmi szoborcsoportját: itt 2002 óta állítanak fel szobrokat, összesen 16 köztéri méretű szobrot. Külön fejezetet alkot a „Meghalt, mert magyar – Az ártatlan áldozatok bennünk élnek” 2018 óta.
• 2007-ben megalapította a művészi ágak integrált kiállítást, a Vándorúton - A Magyar Művészetért Élőtárlata című kiállítását, tárlata vezető kortárs művészek mintegy 50 alkotásából áll
• 2008-ban támogatta a Székelyudvarhely főterén felállított Millenniumi Emlékművet
• 2010-ben bemutatta az „Ismét Vereckénél” című Rákóczi balladát, zeneszerző Benkő László
• 2012-ben közzétette (5 nyelven) az „Új Nemzedék Európáért” Manifesztumot
• 2013-ban megírta a „1514 – Magyar pokol” című opera (zeneszerző Ökrös Csaba) és rockdráma (zeneszerző a Role együttes) szövegkönyvét.

80 könyv szerzője, ezen belül 10 könyv önálló szerkesztője. A 70-80-as években közgazdasági témákban (egy pénzügyi könyv németül is, a gazdasági reformokról angolul is), a 90-es évek közepétől a magyar kultúrával összefüggő művészettörténeti albumok, és saját lírai és prózai írásait tartalmazó szépirodalmi albumok szerzője. Sok száz cikk, egyetemi, akadémiai, intézeti tanulmány szerzője a napi, heti- és havi lapokban.

Bibliofil díszalbum sorozata (21 kötet) és egyéb kötetek, összesen 80 önálló könyvének írója, szerzője és kiadója, ezen belül különösen fontos az Üzenet a végekről című Pentalógia, Kárpát-medencei létünk évezredes kulturális és történelmi emlékének feldolgozása országrészenként. Díszalbumait évi 1500-2000 példányban ajándékozták a Kárpát-medencében, elsősorban az új generációnak. Szerkesztett művei közül kiemelkedik az „1000-1100 év a Kárpát-medencében” és A hazáért mindhalálig” magyar és angol változata. Legújabb, 13 részes történelmi kisregény sorozata a „13 ördögi év – A máglyától Mohácsig 1514-1526”, illetve ezek összefoglaló kötete, egyben szerzői munkássága fő műve: „Tánc a pokol tornácán 1514-1526 (megj. 2020-26).

Valamennyi műve jelen van az Országos Széchényi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtárában.

Nős. Első házasságából 2, azóta felnőtt gyermeke apja, Anikó (1971) és Lajos Levente (1974), a jelenlegi házasságából született: Előd (2002), Botond (2004), Emese (2006), Etele (2008), Lelle (2009), Lél (2011); továbbá Gubcsi Annát és Gubcsi Pétert gyámjukként nevelte fel.

Ars poetica-ja: Ne kérj, adj, Adj, mielőtt kapsz.

U.i.: ezeket emelném ki. Gyermekeim születése (1971-2011). Kandidátusi fokozatom 30 évesen (1980). Két Makovecz-házam egymást követően (1986, 1996). A Szoborkertem (2002-2025). Az Ismét Vereckénél c. Rákóczi rock-balladám (2011). 1514-26-ról szóló Mohács-könyvem, történelmi regényem, a Tánc a pokol tornácán (2020).