A Magyar Művészetért Díjrendszer

Az 1987-es díj: Ötvös Nagy Ferenc kerek, kék és arany tűzzománca

Hogyan indult

1987. november 23.: Egy hétfői lapzárta

Lapzártakor döntött Gubcsi Lajos, a Magyar Ifjúság főszerkesztője: új díjat alapít a nemzeti kultúra szolgálatára. A tízsoros kiírás még aznap a nyomdába ment. Az alapító tőke 500 forint volt, az akkor előírt minimum.

1987 és 1988: Tőke helyett lemondás

Pénz nem volt, ezért a szerkesztőség lemondott a szolgálati autóról és a sofőrről, a takarítást maga végezte el, a megtakarítást pedig a díj számlájára utalta. Sinkovits Imre így foglalta össze: fizikai munkával szellemi tőke.

1987/88 fordulója: Az olvasók kuratóriuma

A testületet a lap olvasóinak javaslataiból állították össze, a szavazatokat közjegyző összegezte. Tagja lett Csoóri Sándor, Makovecz Imre, Sütő András, Sára Sándor, Sinkovits Imre, Szokolay Sándor, Kósa Ferenc és Korniss Péter.

1988. november 11.: Az első gála

A Nemzeti Színházban tizenhat élő alkotó és együttes, valamint hét posztumusz kitüntetett kapott díjat. Díjanként százezer forint járt, akkoriban két-három évi átlagkereset. A Magyar Televízió az ünnepet teljes egészében leadta.

1989: A díj túlél egy lapot

A Magyar Ifjúság megszűnt, a díj gazdátlan maradt. Gubcsi Lajos újjáélesztette, és átvette a kuratórium elnökségét, amelyet addig Sinkovits Imre vezetett. Azóta ő vezeti a díjrendszert.

Ne kérj, adj. Adj, mielőtt kapsz.

Amit mindig tartottunk

Az alapelveket az alapító 1999-ben, az addig átadott 140 díj után foglalta össze a kuratóriumnak és a támogatóknak.

  1. Az egész magyar művészet. Minden művészeti ágat átölel, a költészettől a népművészetig. Ezért a legátfogóbb magyar díj.
  2. Határok nélkül. A határon túli magyar művészetet is teljes körűen képviseli, Kárpátaljától Párizsig, Marosvásárhelytől New Yorkig.
  3. A vidék is számít. A díjazottak többsége vidéken él és alkot, ami a nagy díjak között ritkaság.
  4. Életművek és felfedezések. Nagy életművek és alig ismert tehetségek egymás mellett kapnak elismerést.
  5. A Kuratórium dönt. Az alkotásokat, teljesítményeket kizárólag a kuratórium minősíti minden külső hatás nélkül. A díjjal korábban járt összeg, illetve 2007 óta a díj mint műtárgy magánjellegű, feltétel nélküli adomány.
  6. Pénztől és politikától függetlenül. Nincs állandó tőke, ezért állandó tőkés sincs. A díjkiosztás egyetlen cég pénzügyi helyzetétől sem függ.
  7. Adni, nem kérni. A díjon kívül minden tevékenység ingyenes, a támogatás önkéntes mecenatúra.

Egy díjból öt bástya

Az alapító szavaival 1987-ben a semmiből kezdtek építeni. Az eredmény egy ötbástyás vár.

A Magyar Művészetért Díj

Az alapdíj 1987 óta él, minden művészeti ágban. Díjtárgya 2005-ig Ötvös Nagy Ferenc aranyozott tűzzománca volt, 2006 óta herendi alkotás.

A díj adatlapja

A további díjak

2002 és 2013 között tizennégy díj és emlékdíj született, többségük a Herendi Porcelánmanufaktúrával közösen, nagy magyarok évfordulóihoz kötve.

Az összes díj

A díszalbumok

1994-ben az Üzenet Erdélyből nyitotta a sort. Az Üzenet-sorozat az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és délvidéki örökséget mutatja be. A kötetek nagy része ajándékba került iskolákhoz, egyházi közösségekhez, a világ magyarságához.

Az albumok

A kiállítások

Az 1995-ben indult Vándorúton negyven díjazott művész negyven művét vitte tizennégy kiállításra. Az Élőtárlat 2007 óta járja a Kárpát-medencét.

Az Élőtárlat

A Szoborkert

2007 nyarán szentelték fel Györfi Sándor, Bocskay Vince, Schrammel Imre és más szobrászok alkotásait. Itt áll Szent István, Zrínyi Ilona és a kis Rákóczi, az Árpád és fiai szoborcsoport, később Attila lovas szobra is.

És ami összetartja: a közösség

Művészek, mecénások és közéleti emberek laza, de hűséges köre tartja egyben a díjrendszert. Része az 1994-ben alapított Magyar Művészetért Szalon, a 2010-ben megalakult Magyar Művészek Köre Közhasznú Egyesület és a határon túli regionális kuratóriumok.

Csaknem négy évtized

A díjrendszer története korszakonként.

1987-1989: Kezdetek

  • 1987 tavasza, Az előzmény: két alapítvány. A Magyar Ifjúság alapítványt indított a kábítószer áldozatainak megsegítésére (Maradj köztünk!), a májusi Sportcsarnok-koncertre 12 000 jegyet vettek. Később született a Magister Alapítvány az informatikai tehetségeknek. (Budapest)
  • 1987. november 23., Megszületik a díj. A főszerkesztő lapzártakor dönt az új díj alapításáról. A számlán 500 forint van, a kiírás szerint viszont egy év múlva minden kategóriában díjat adnak át. (Budapest, Magyar Ifjúság)
  • 1987/88 fordulója, Az olvasók választotta kuratórium. A lap olvasói heteken át javasoltak neveket, közjegyző összegezte a szavazatokat. Így állt össze az első, tizenhárom tagú testület. (Budapest)
  • 1988. november 11., I. Gála a Nemzeti Színházban. Díjat kapott többek között Bubik István, Kubik Anna, Szécsi Margit, Mészöly Miklós és a Muzsikás együttes, posztumusz Latinovits Zoltán és Kondor Béla. Az ünnepet a Magyar Televízió leadta. (Budapest, Nemzeti Színház)
  • 1989, A díj megmarad. A lap megszűnése után Gubcsi Lajos újjáéleszti a díjat. A második gálán díjat kap többek között Berecz András, a nyíregyházi Cantemus kórus és Mensáros László. Sütő András díját a fia vette át, mert az apát nem engedték Magyarországra. (Budapest, Nemzeti Színház)

1990-1999: Megmaradás

  • 1990, Erdély felé. A rendszerváltás után indul az erdélyi utak sorozata, megalakul a Trans-Kult alapítvány. Az első erdélyi díjazottak között van Sütő András író és Páll Antal korondi fazekas és családja. (Erdély, Korond)
  • 1993 decembere, Újjászületés három ünneppel. Gálaműsor a Budai Várszínházban, fogadás a királyi vár kupolatermében, díjátadás a Nemzeti Színházban. Díjat kap többek között Szokolay Sándor, Finta József, Melocco Miklós és Péreli Zsuzsa. (Budapest)
  • 1994, Az első vidéki gála, az első életműdíj. A veszprémi Petőfi Színházban tartják A Magyar Művészetért Nemzeti Gáláját, Budapesten Garas Dezső kapja az első életműdíjat. Megalakul a Magyar Művészetért Szalon, a támogatók köre. (Veszprém, Budapest)
  • 1994 vége, Az első díszalbum. Megjelenik az Üzenet Erdélyből, Korniss Péter válogatásával. Kilenc kiadást ért meg, egy-egy névre szóló példányát a budapesti európai biztonsági konferencia minden résztvevő vezetője megkapta. (Budapest)
  • 1995 decembere, Életműdíjak és a Vándorúton. Nemeskürty István, Makovecz Imre és Markó Iván kap életműdíjat. A gálán nyílik meg a Vándorúton: negyven díjazott művész negyven műve, közösségi kiállításként. (Budapest)
  • 1996, Tizennégy kiállítás nyolc hónap alatt. A Vándorúton Soprontól Nyíregyházáig, Dombóvártól Kiskunfélegyházáig járja az országot. A művek egyetlen kérő szóra érkeztek a díjazott művészektől. (Magyarország)
  • 1998, A reneszánsz. Új finanszírozási modell: cégekkel kötött reklám- és PR-szerződések, amelyek bevételét kizárólag a díj folytonosságára fordítják. A gála ismét a Várszínházban van, díjat kap Lázár Ervin és Gyulai Líviusz. (Budapest, Budai Várszínház)
  • 1999, Alapkő a következő évezredre. Az addig átadott 140 díjat összegző levél rögzíti az alapelveket. Karácsony előtt a Nemzeti Színházban díjat kap többek között Cserhalmi György, a Kaláka együttes, Lajkó Félix és posztumusz Wass Albert. (Budapest, Nemzeti Színház)

2000-2006: Herend és az albumok

  • 2000. december 14., Aranykönyv és Herend. A XII. Gála a megújult Károlyi-palotában. Megjelenik az Aranykönyv, 73 díjazott művész ars poeticájával. A Herendi Porcelánmanufaktúra felkeresi a díjrendszert: így kezdődik a hosszan tartó együttműködés. (Budapest, Károlyi-palota)
  • 2001. december 6., Posztumusz. A gálára megjelenik a Posztumusz című album: 41 elhunyt díjazott életművét mutatja be, a határon túliakat és az emigránsokat is. Herenddel 2002-ben 200-200 Kossuth Lajos- és Széchényi Ferenc ajándékcsomag indul Magyarországon és a világ magyarjainak. (Budapest)
  • 2002, Kossuth- és Széchényi Ferenc-emlékszobor. A kettős 200. évfordulón 200-200 herendi emlékszobrot adnak át, pártállástól függetlenül. A Szoborkert első kiállított műve Szent István szobra. (Magyarország)
  • 2003, Üzenet a végekről: Felvidék. Molnár Beátrix fotóssal Gubcsi Lajos bejárja a Felvidéket, sportrepülőgépről is fényképeznek. Az album mércéje lesz a sorozat további köteteinek. (Felvidék)
  • 2004. december 2., Fordulópont. A XVIII. Gála a díj történetének egyik csúcsa: Bessenyei Ferenc, Csoóri Sándor és Jankovics Marcell is a díjazottak között. Bubik István emlékére megalapítják a Bubik István-díjat, Györfi Sándor főnixmadarát. (Budapest)
  • 2005, Kárpátalja. A Magyar Kultúra Napján megjelenik A csillagokban Bubik István, majd az Üzenet a végekről második kötete, Kárpátalja. A Magyar Művészetért ill. Gubcsi Lajos valamennyi albumát, könyvét "kéz a kézbe" alapon jutalom- és ajándékkönyvként nyújtják át - összesen több tízezer példányban - a magyar olvasóknak. (Budapest, Szabadka)
  • 2006, Bartók-emlékdíj, herendi díj, Őseink. A Herenddel közösen alapított Bartók Béla-emlékdíjból 300 darab indul útra a világba. A Magyar Művészetért Díj ettől az évtől herendi alkotás. Az Ópusztaszeri Emlékpark Gubcsi Lajos adományaként megkapja az Őseink szoborcsoportot. (Ópusztaszer, Budapest)

2007-2013: Határokon át

  • 2007 nyara, Élőtárlat és Szoborkert. Az ónodi országgyűlés 300. évfordulóján felavatják az Élőtárlatot, Tempfli József nagyváradi püspök és Hajagos Gyula plébános felszenteli a Szoborkert alkotásait. Elindul az Árpád fejedelem-díj és a Kodály Zoltán-emlékdíj. (Budapest)
  • 2007. november 25., XXI. Gála Nagyváradon. A gálák ettől kezdve a határon túli magyar szellemi központokban vannak. A Püspöki Palotában díjat kap többek között Ránki Dezső és Bence Lajos, a szlovéniai magyarság első díjazottja. Székelyudvarhelyen felavatják az Élet szoborcsoportot, Gubcsi Lajos adományát. (Nagyvárad, Székelyudvarhely)
  • 2008. október 23., Sepsiszentgyörgy és Révkomárom. Új díj a Mátyás király-díj; első kitüntetettjei között van Csíksomlyó ferences rendháza és a Csíksomlyói Búcsú. A gálát Sepsiszentgyörgyön, a Gábor Áron teremben, majd Révkomáromban tartják. (Sepsiszentgyörgy, Révkomárom)
  • 2009. október 23., Ex Libris Díj és Petőfi-díj. Útnak indul Gubcsi Lajos Ex Libris Díja: az Üzenet-sorozat díszdobozban, huszonöt éven át. Megalakul a Petőfi Sándor-díj. A gála Beregszászon, az Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színházban van. Az Őseink végleges helyére kerül Ópusztaszeren. (Beregszász, Ópusztaszer)
  • 2010, Széchenyi, Rákóczi, Attila. Új díj a Széchenyi István-emlékdíj és a Rákóczi fejedelem-díj. A XXV. Gála Zentán van, október 15-én. December 10-én felavatják Attila lovas szobrát a Szoborkertben. Megalakul a Magyar Művészek Köre Közhasznú Egyesület. (Zenta, Sárospatak, Budapest)
  • 2011, Marosvásárhely és Ismét Vereckénél. A XXVI. Gála április 9-én a marosvásárhelyi Kultúrpalotában van. Munkácson, Ungváron, Beregszászon és Sárospatakon bemutatják az Ismét Vereckénél című Rákóczi-balladát. Sopronban átadják az első Liszt Ferenc-emlékdíjakat. (Marosvásárhely, Munkács, Sopron)
  • 2012, A huszonöt éves díjrendszer. Új díj A Színész Díj, herendi Hamlet-szoborral. Gála Sepsiszentgyörgyön, Gútán, Pozsonyban, Kolozsváron és háromszor a díjrendszer székhelyén. Az utolsó, háromszázadik Bartók-emlékdíjat Christoph Eschenbach német zongorista kapja. (Sepsiszentgyörgy, Gúta, Pozsony, Kolozsvár)
  • 2013. június 7., XXXI. Gála és a Zrínyi Ilona-díj. Bejelentik a Györfi Sándorral közösen alapított Zrínyi Ilona-díjat. Februárban Kassán, a városházán adnak át díjakat a felvidéki magyarságnak. (Budapest, Kassa)

2014-2026: A negyedik évtized

  • 2014, Három gála a Felvidéken. Gála Rimaszombatban, Ipolyságon és Dunaszerdahelyen, ünnep Gyergyócsomafalván és a díjrendszer székhelyén. (Felvidék, Erdély, Budapest)
  • 2017, Ismét Erdélyben. A díjakat a marosvásárhelyi Kultúrpalotában és a kézdivásárhelyi Magyar Kaszinóban adják át. (Marosvásárhely, Kézdivásárhely)
  • 2018, Új szoborcsoport a Szoborkertben. Felállítják a hármas szoborcsoportot: Melocco Miklós Krisztusa, Györfi Sándor Máriája, valamint Györfi Balázs és ifj. Györfi Sándor emléksziklája, rajta Szórádi Zsigmond Lobbanás című jelképével. Gála Kárpátalján, Tiszapéterfalván. (Budapest, Tiszapéterfalva)
  • 2019, Galánta, Nagymegyer, Szepsi. Újabb felvidéki gálasorozat, három városban. (Felvidék)
  • 2022-2023, Budafok-Tétény és Kiskunfélegyháza. Az ünnepeknek a budapesti Klauzál Gábor Művelődési Központ és a kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Könyvtár ad otthont. (Budapest, Kiskunfélegyháza)
  • 2024, A 47. és a 48. gála. Júniusban Budapesten tartják a díjrendszer 47. gáláját, decemberben a felvidéki Gútán a 48.-at. Új elismerés az Országunkért-emlékdíj Hunyadi-címer. (Budapest, Gúta)
  • 2025, A 49. díjátadó sorozat. Tizenegy díj, kiemelten az erdélyi alkotóknak és közösségeknek. Árpád fejedelem-díjat kap Dr. Kincses Előd, A Magyar Művészetért Díjat a Csíki Játékszín és a Maros Művészegyüttes. (Erdély, Budapest)
  • 2026. június 3., Az 50., jubileumi gála. Trianon előestéjén a Klauzál Gábor Művelődési Házban 31 díjat adnak át a Kárpát-medence minden tájáról érkező alkotóknak és együtteseknek. Fellép a Corvinus Néptáncegyüttes, Terék József tárogatóművész és a Gyimesvölgye Férfikórus. (Budapest)

A díjak családja

Ahová az ünnep elment

Gálák, díjátadó ünnepek és Ex Libris-díjak: a díjrendszer Budapesttől Buenos Airesig eljutott a magyar közösségekhez.

65 helyszín, ahol díjátadó ünnepet tartottunk: Sepsiszentgyörgy, Révkomárom, Kézdivásárhely, Ipolyság, Dunaszerdahely, Nagymegyer, Szepsi, Sopron, München, Stockholm, Buenos Aires, New Jersey, São Paulo, Budapest, Gúta, Kiskunfélegyháza, Galánta, Tiszapéterfalva, Marosvásárhely, Rimaszombat, Gyergyócsomafalva, Kassa, Zenta, Beregszász, Nagyvárad, Pozsony, Veszprém, Bécs, Pécs, Székesfehérvár, Rozsnyó, Krasznahorka, Krasznahorkaváralja, Ungvár, Munkács, Szatmárnémeti, Nagykároly, Szabadka, Szentegyháza, Csíkszereda, Gyergyóalfalu, Tiszakálmánfalva, Kóstelek, Szárazajta, Debrecen, Sárospatak, Esztergom, Ozora, Somogyvár, Csíksomlyó, Kolozsvár, Eger, Szombathely, Nyitra, Arad, Nagyszeben, Nagyenyed, Gyulafehérvár, Torda, Aracs, Kiskőrös, Karcag, Vác, Gyimesközéplok, Gyimesbükk.

Akik építették

Gubcsi Lajos 1987-ben, a Magyar Ifjúság főszerkesztőjeként alapította a díjat, és 1989 óta a kuratórium elnökeként vezeti a díjrendszert. Az alapító életrajza

Az első kuratórium, 1987/88

Czine Mihály, Cserhalmi György, Csoóri Sándor, Gubcsi Lajos, Korniss Péter, Kósa Ferenc, Makovecz Imre, Markó Iván, Pozsgay Imre, Sára Sándor, Sinkovits Imre, Sütő András, Szokolay Sándor

1999 és 2001 között

Ágh István, Gubcsi Lajos, Kő Pál, Korniss Péter, Makovecz Imre, Melocco Miklós, Sára Sándor

2006

Berecz András, Gubcsi Lajos, Gulyás Gyula, Kocsis Imre, Kubik Anna, Kubinyi Anna, Lászlóffy Aladár, Lázár Ervin, Olasz Ferenc, Sebestyén Márta, Szabados György, Vári Fábián László

2012

Gubcsi Lajos, Györfi Sándor, Káel Csaba, Kaiser Ottó, Kobzos Kiss Tamás, Kő Pál, Marjay Gyula

  • Herendi Porcelánmanufaktúra: 2000 óta kiemelt partner, a díjtárgyak alkotója
  • Ötvös Nagy Ferenc: az 1987 és 2005 közötti díjtárgy zománcművésze
  • Györfi Sándor: szobrász, a Bubik- és a Zrínyi Ilona-díj, az Őseink és a Szoborkert fő alkotója
  • Gubcsi Attila: festőművész, mintegy 150 festményt és grafikát adott a díjrendszernek
„Fizikai munkával szellemi tőke.” Sinkovits Imre, a kuratórium első elnöke, az I. Gálán, 1988
„A kinevezett tekintélyek helyett megválasztott ítélkezők!” Dobos László, író, az első díjazottak egyike, 1988
„A Magyar Művészetért Alapítvány zsűrije nyílt testület, mindenki tudja, hogy kik a tagjai. És ez nagyon fontos.” Sára Sándor, filmrendező, kuratóriumi tag, 1988
„Azokat a művészeti törekvéseket kell pártfogolni, amelyek lokális értékeinket képesek európai színvonalra emelni.” Makovecz Imre, építész, kuratóriumi tag, 1988
„Az örvénylő, forgó világmindenséget jelképezi. Mondandójának soha nem jár le a garanciája.” Kunkovács László, fotóművész, az Ötvös Nagy Ferenc készítette díjtárgyról
„A díjnak egyetlen igazi jelentősége van: felhívja a figyelmet arra a munkádra, amiért kaptad.” Szabó István, filmrendező, 2012
„Nekem a Kossuth-díjat jelentette.” Bence Lajos, muravidéki költő, 2012

A következő huszonöt év

2012-ben, a 25. évfordulón az alapító előre bejelentette: a díjrendszer a következő huszonöt évben is ugyanabban a szellemben folytatódik. A díjak, a Szoborkert, az Élőtárlat és az Ex Libris Díj ma is élnek.

A forrásmű: Gubcsi Lajos: A Magyar Művészetért, 25 éves gyermekem (2013), az OSZK Magyar Elektronikus Könyvtárában